Izomgörcs, merevség

A görcs, vagy görcsös merevség, különösen megpihenés után, igen gyakori (“spasticus paravertebralis izomzat”).

A gerinc izomzat normális (fiziológiás) működése összehúzódások és elernyedések sorozatából áll.

A fájdalmas ízületeket – a gerinc is ízületekből áll, lásd anatómia rész !- az izomzat mereven összehúzódva igyekszik rögzíteni (“stabilizálni”). A rögzített sérült ízület nem, vagy kevésbe fáj és gyorsabban gyógyul.

A görcsösen “beállt” derék-izomzatban azonban csökken a keringés, a felhalmozódott salakanyagok és oxigén hiány ingerlik a fájdalomérző idegrostokat és a még több környező izom igyekszik stabilizálni az egyre nagyobb fájdalmas szakaszt. Lehetséges, hogy miközben a kezdeti kiváltó inger, például a kisízületi húzódás megszűnik, de az ördögi körként önmagát fenntartó izomgörcs további fájdalmat okoz. A fájdalom sokszor felfelé is terjed, elérheti a háti, sőt nyaki szakaszt az egész gerinc fájdalmát okozva.

Ha kisízületi gyulladás vagy porckorongsérv nyomja a kilépő ideggyököt az lábizomgörcshöz (gyakran lábikra görcshöz) vezethet.

Ha ez a folyamat sokáig fennáll,az izomzatban kötőszövetes elfajulások jöhetnek létre (“fájdalmas izomcsomók” fibromyalgia). Későbbiekben, a kezelés fejezetünkben bőven kitérünk a fellazító gyógytorna ezen ördögi kört megbontó igen fontos szerepére.